Kérdése van? Segítségre van szüksége a foglalás során? Esetleg a fizetéssel történt probléma?
Munkatársunk segít Önnek!
Szakmai felügyelet: Dr. Koroknai András, reumatológus főorvos
Rehabilitációs partner:
Ha csípő- vagy térdprotézis műtét válik szükségessé, a legtöbb páciens nem csak fájdalmat él meg, hanem bizonytalanságot is.
Orvosként pontosan tudom: ilyenkor nem általános tanácsokra van szükség, hanem érthető, lépésről lépésre felépített magyarázatra, amely segít, hogy biztonságban érezze magát a teljes folyamat során.
Ez az oldal azért készült, hogy minden fontos kérdésére választ kapjon, attól a pillanattól kezdve, amikor kiderül, hogy műtétre van szükség, egészen addig, amíg újra stabilan, magabiztosan mozog.
Csípő- vagy térdprotézis műtét akkor válik indokolttá, amikor:
– az ízületi kopás előrehaladott,
– a fájdalom már nyugalomban is jelentkezik,
– a mozgás jelentősen beszűkült,
– a konzervatív kezelések (gyógyszer, injekció, gyógytorna) már nem hoznak érdemi javulást.
Fontos kimondani:
a protézis nem kudarc, hanem funkció-visszaadó beavatkozás.
A protézis műtét célja elsősorban a fájdalom csökkentése és a mindennapi mozgás visszaállítása. A legtöbb páciens jelentős javulást tapasztal a járásban, az alvásban és az életminőségben.
Fontos azonban tudni:
– a protézis nem az eredeti ízület teljes „visszaállítása”,
– a mozgástartomány általában javul, de nem mindig lesz teljesen azonos a műtét előtti fiatal kori állapottal,
– az eredmény nagyban függ a rehabilitáció minőségétől és a páciens együttműködésétől.
Orvosi értelemben jó eredménynek számít, ha:
– a fájdalom jelentősen csökken vagy megszűnik
– a páciens önállóan jár
– visszatérhet a mindennapi tevékenységekhez.
Gyakori kérdés, hogy „nem vagyok-e túl idős a műtéthez”.
Az életkor önmagában nem kizáró tényező. Sokkal fontosabb:
– az általános egészségi állapot
– a mozgásképesség
– a társbetegségek.
A rehabilitáció tempóját befolyásolhatja:
– korábbi műtétek
– izomerő
– keringési állapot
– egyensúly.
Ezért fordulhat elő, hogy két azonos műtéten átesett páciens eltérő tempóban gyógyul.
Orvosként mindig hangsúlyozom: nem mindegy, milyen állapotban megy valaki műtétre.
Miért számít ez?
– az izmok állapota befolyásolja a műtét utáni gyógyulást,
– a mozgástartomány hatással van a rehabilitáció gyorsaságára,
– az egyensúly és a keringés szerepet játszik az esésmegelőzésben.
A jó hír: sokat lehet tenni a műtét előtt is, még akkor is, ha már fájdalom van jelen.
A műtét előtti állapot jelentősen befolyásolja a műtét utáni gyógyulást.
Az izmok állapota meghatározza:
– a stabilitást
– a járásbiztonságot
– a rehabilitáció gyorsaságát.
A műtét előtt is biztonságosan végezhetők:
– kíméletes izomerősítő gyakorlatok
– keringésjavító mozgások
– egyszerű mobilizáló gyakorlatok
A testsúly szerepe sem elhanyagolható. A túlsúly:
– növeli az ízület terhelését
– lassíthatja a rehabilitációt.
Már kis mértékű testsúlycsökkentés is javíthatja a műtét utáni kilátásokat.
A fájdalomcsillapítók segíthetnek:
– a fájdalom csökkentésében
– a mozgás megkönnyítésében.
Fontos azonban megérteni, hogy:
– a gyógyszer nem oldja meg az alapvető mozgásproblémát,
– a funkció visszaállításához aktív rehabilitáció szükséges.
A gyógyszer és a mozgás kiegészíti egymást.
A műtétet követően:
– fájdalom,
– duzzanat,
– feszülés,
– bizonytalanságérzés
természetes lehet.
Amit fontos megérteni
– a fájdalom nem azt jelenti, hogy „baj van”,
– a mozgás nem ellenség, hanem irányított eszköz,
– a túlzott óvatosság éppúgy árthat, mint a túl gyors terhelés.
A legfontosabb szabály: a terhelés mértékét nem a naptár, hanem az aktuális állapot határozza meg.
A műtét utáni fájdalom természetes része a gyógyulási folyamatnak.
Normális lehet:
– tompa fájdalom mozgáskor
– izomfeszülés
– reggeli merevség
– fáradtságérzés terhelés után.
Érdemes jelezni a kezelőorvosnak vagy gyógytornásznak, ha:
– a fájdalom hirtelen erősödik
– nyugalomban is fokozódik
– duzzanat vagy láz jelentkezik
– a mozgásképesség romlik.
A fájdalom gyakran a szövetek alkalmazkodásának jele, nem feltétlenül probléma.
A műtét után a heg környékén gyakori lehet:
– feszülés
– zsibbadás
– érzékenység.
Ez azért történik, mert a bőr alatti idegek a műtét során részben sérülhetnek.
A legtöbb esetben:
– az érzékelés hónapok alatt fokozatosan javul
– a heg puhul és rugalmasabbá válik.
Fontos a seb tisztán tartása és az orvosi utasítások betartása.
Sokan meglepődnek, hogy a műtét után szokatlan fáradtság jelentkezik.
Ennek oka:
– a műtéti stressz
– a szövetek gyógyulása
– a szervezet fokozott energiaigénye.
A gyógyulási folyamat hetekig jelentős energiát igényel.
Ezért természetes, ha:
– napközben többször pihenni kell
– az alvás átmenetileg felületesebb.
Ez nem lustaság, hanem a szervezet regenerációjának része.
A gyógytornát a lehető legkorábban el kell kezdeni, biztonságos körülmények között.
Ez történhet:
– már a kórházi tartózkodás alatt,
– közvetlenül a hazatérés után,
– vagy később – az aktuális állapottól függően.
Az első alkalom célja minden esetben:
– az aktuális állapot felmérése,
– a fájdalom és terhelhetőség értékelése,
– a mozgás biztonságos irányának meghatározása,
– egy személyre szabott rehabilitációs terv felállítása.
Nincs sablon, nincs „mindenkinek ugyanaz”.
– keringésjavítás,
– óvatos mozgásterjedelem-növelés,
– esésmegelőzés,
– segédeszközök helyes használata.
A rehabilitáció egyik leggyakoribb nehézsége az összehasonlítás.
Fontos tudni, hogy a gyógyulás ütemét sok tényező befolyásolja:
– életkor
– izomerő
– előzetes aktivitás
– fájdalomtűrés
– műtéti technika.
Az interneten vagy ismerősöktől hallott tapasztalatok nem mindig hasonlíthatók össze.
A rehabilitáció célja nem a gyorsaság, hanem a biztonságos és tartós felépülés.
Az első hetekben az elesés kockázata megnövekedhet.
Fontos:
– stabil cipő viselése
– csúszós szőnyegek eltávolítása
– kapaszkodók használata a fürdőszobában.
A segédeszközök (járókeret, mankó) átmeneti biztonságot adnak, nem a gyengeség jelei.
Érdemes előre átgondolni:
– könnyen elérhető legyen minden szükséges tárgy
– az ülőhelyek ne legyenek túl alacsonyak
– legyen elegendő világítás.
Apró változtatások jelentősen növelhetik a biztonságot.
– járásbiztonság javítása,
– izomerő fokozása,
– stabilitás visszaépítése.
Sokan már néhány hét után jelentős javulást éreznek.
Fontos azonban, hogy a szövetek gyógyulása hónapokig tart.
Ezért a gyógytorna folytatása akkor is fontos, ha a páciens már jól érzi magát.
A rehabilitáció ritkán halad egyenletesen.
Teljesen természetes, ha:
– egyik nap könnyebb a mozgás
– másnap fáradtabb az ízület.
Ezek a hullámzások a gyógyulás részei.
– funkcionális mozgások visszanyerése,
– önállóság erősítése,
– a protézis hosszú távú védelme.
A protézis élettartamát több tényező befolyásolja: az általános egészségi állapot, a testsúly, a mozgás minősége és az ízületet érő terhelés.
A hosszú távú védelemben sokat számít a rendszeres, megfelelően felépített mozgás, az izomerő fenntartása és a túlzott vagy hirtelen terhelés kerülése.
A műtét után egy ideig előfordulhat:
– időjárás-változásokra jelentkező érzékenység
– húzó vagy nyomó érzés az ízület körül.
Ennek oka lehet:
– a szövetek alkalmazkodása
– az idegek regenerációja
– a keringési változások.
Ezek az érzések általában hónapok alatt csökkennek.
A protézis után is lehet aktív életet élni.
Általában javasolt:
– séta
– kerékpározás
– úszás.
Kerülendők lehetnek:
– ugrással járó sportok
– hirtelen irányváltások.
A cél a hosszú távú ízületvédelem.
A gyógytorna során minden olyan esetben:
– amikor szokatlan fájdalom jelentkezik,
– amikor romlik a funkció,
– amikor bizonytalanság merül fel,
szakorvosi háttérrel dolgozó gyógytornászaink visszajeleznek, és szükség esetén orvosi kontrollt javasolnak.
Ez a betegbiztonság része.
Az autóvezetés általában akkor biztonságos, ha:
– a fájdalom kontrollált
– a reakcióidő megfelelő
– a páciens stabilan mozog.
Ez általában néhány hét után lehetséges, de egyéni.
Ritkán előfordulhat:
– fertőzés
– protézislazulás
– tartós fájdalom.
Fontos, hogy a páciens tudja:
– milyen tünetek esetén kell orvoshoz fordulni.
A korai felismerés sok esetben egyszerűbb kezelést tesz lehetővé.
Rehabilitáció nélkül előfordulhat:
– tartós izomgyengeség
– bizonytalan járás
– korlátozott mozgástartomány.
A műtét csak az első lépés.
A funkció visszaállítását a rehabilitáció biztosítja.
A család támogatása fontos, de az egyensúly lényeges.
A túlzott segítség:
– csökkentheti az önállóságot.
A túl kevés segítség:
– bizonytalanságot okozhat.
A legjobb támogatás:
– bátorítás
– türelem
– a rehabilitációs terv tiszteletben tartása.
– mozgástól való félelem,
– eleséstől való szorongás,
– hozzátartozói aggódás,
– türelmetlenség vagy elkeseredés.
Ezek nem gyengeségek, hanem természetes reakciók egy nagy beavatkozás után.
A rehabilitáció akkor sikeres, ha test és lélek együtt halad.
Érdemes kontrollt kérni, ha:
– tartósan romlik a mozgás
– a fájdalom erősödik
– duzzanat vagy láz jelentkezik.
A legtöbb esetben azonban a gyógyulás fokozatos és természetes folyamat.
A rehabilitáció során több szakember is segíthet:
– kezelőorvos
– gyógytornász
– rehabilitációs szakember.
Fontos, hogy a páciens tudja:
nincs „rossz kérdés”.
A bizonytalanság megbeszélése a biztonságos gyógyulás része.
A Gyógytorna Szolgálat célja nem pusztán a gyógytorna biztosítása, hanem az, hogy:
értse, mi történik a testében,
biztonságban érezze magát,
és tudja, hogy számít, hogyan van.
Kérdése van? Segítségre van szüksége a foglalás során? Esetleg a fizetéssel történt probléma?
Munkatársunk segít Önnek!