Hátfájás és fáradtság a hidegben – hát- és nyakpanaszok funkcionális kezelése télen

Szerző: Pásztor Edina | 2025. okt. 15. | Gyógytorna, Ízület, Ízületi fájdalom, Reumatológia, Reumatológiai megbetegedések, Reumatológus

Reggel, amikor kilépünk a hidegbe, ösztönösen felhúzzuk a vállunkat, és estére úgy érezzük, mintha kő nehezedne a nyakunkra. Sokan tapasztalják, hogy télen fokozódik a hát- és nyakfájdalom, és hamarabb jelentkezik a fáradtság is. De miért van ez így, és mit tehetünk ellene?

Hogyan hat a hideg a testünkre?

A hideg időjárás több szinten is próbára teszi a szervezetünket:

Izomfeszülés: hidegben az izmok reflexesen összehúzódnak, hogy hőt termeljenek. Ez fokozza a merevséget és a fájdalmat.
Lassuló keringés: a hideg hatására szűkülnek az erek, így kevesebb oxigén és tápanyag jut az izmokhoz. Ez nemcsak regenerációs nehézséget okoz, de fáradtabbnak is érezhetjük magunkat.
Rosszabb testtartás: vastag kabátban, behúzott vállakkal járunk, ülünk, sokszor előrehajtott fejjel – mindez túlterheli a nyak és vállöv izmait.

Mit tehetünk otthon? – „Melegítő” mozgások és funkcionális nyújtás

Még ha nincs is kedvünk edzeni, pár perces mozgás otthon is sokat javít a közérzeten.

Próbáld ki ma:

Vállkörzés és karlengetés: serkenti a vérkeringést, csökkenti a váll merevségét.
Macskapóz (domborítás-homorítás): négykézláb helyzetben váltogasd a gerinc domborítását és homorítását – mintha egy macska nyújtózna. Ez fellazítja a gerincet.
Nyaknyújtás: döntsd lassan a fejed jobbra-balra, majd előre. A mozdulat legyen lassú, kontrollált.
Mini-séták: ha ülőmunkát végzel, óránként állj fel, és mozogj legalább 2–3 percet.

👉 Tudtad? Egy 2021-es fizioterápiás vizsgálat kimutatta, hogy a rendszeres mikroszünetek (rövid nyújtások, felállások) 30%-kal csökkentették a hátfájdalom előfordulását irodai dolgozóknál.

Személyre szabott, szakértői segítség – amikor a gyakorlat kevés

Ha a fájdalom tartós vagy rendszeresen visszatér, érdemes gyógytornászhoz fordulni.

Mit nyújt a szakember?

Mozgáselemzés: feltárja, mely izmok gyengék és melyek túlterheltek.
Egyéni gyakorlatsor: célzott gyakorlatokat állít össze, amelyek hatékonyabbak, mint az általános nyújtások.
Kiegészítő terápiák: pl. kinezio taping, hőterápia, fascia-kezelés, amelyek csökkentik a fájdalmat és serkentik a keringést.

Erősítés és mobilitás – a tartós fájdalomcsökkentés kulcsa

A hosszú távú megoldás nem csak a fájdalom csillapítása, hanem az izmok megerősítése.

Stabilitás: erős hát- és nyakizmok jobban tartják a gerincet.
Mobilitás: rugalmas izmok és ízületek megelőzik a merevséget.
Egyensúly: a nyújtó és erősítő gyakorlatok kombinációja adja a valódi védelmet.

Összefoglalás

A hideg időszak valóban próbára teszi a hátat és a nyakat: az izmok befeszülnek, a keringés lassul, a testtartás romlik. De a fájdalom nem kell, hogy mindennapos társ legyen.

Mit tehetsz már ma?

Mozogj rendszeresen, még otthon is.
Alkalmazz egyszerű nyújtásokat és mobilizáló gyakorlatokat.
Ha a fájdalom nem múlik, kérj szakértő segítséget.

💡 Ne hagyd, hogy a tél a fájdalomról szóljon – tegyél a szabadabb, fájdalommentes mozgásért már ma!

Ha Ön is szeretne a sétán túl tartós eredményeket elérni, válasszon szakszerű, személyre szabott gyógytornát – mert a teljes értékű felépüléshez ez a valódi kulcs.

Időpontfoglaláshoz kattintson a képre.

Források

A. M. Palmer et al. (2017). Cold exposure and musculoskeletal pain among workers. Occupational Medicine.
Mediq Physical Therapy (2021). Why winter worsens back and neck pain. mediqphysicaltherapy.com
S. Blangsted et al. (2020). Strength training for neck and shoulder pain: systematic review. Journal of Occupational Rehabilitation.

Miért nem elég a séta a rehabilitációban?

Szerző: Pásztor Edina | 2025. okt. 15. | Gyógytorna, Ízület, Ízületi fájdalom, Reumatológia, Reumatológiai megbetegedések, Reumatológus

Sérülés vagy műtét után a legtöbben azt gondolják: „Ha elindulok sétálni, azzal már sokat teszek a gyógyulásomért.” Valóban – a séta az egyik legegyszerűbb, legtermészetesebb mozgásforma, főleg friss levegőn, mert javítja a közérzetet, támogatja a vérkeringést és ezáltal a regenerálódást. Újra mozgásba hoz, ami fizikálisan és mentálisan is fontos. De a rehabilitáció nem arról szól, hogy „valamit” mozogjunk, hanem arról, hogy pont azt a funkciót állítsuk helyre, ami sérült – és ehhez a séta kevés.

Miért tűnik mégis elégnek, ha csak sétálunk?

Sokan úgy gondolják, hogy minden mozgás ugyanolyan hatású. Ha erősíteni szeretnének, sétálnak; ha újra formába akarnak jönni, szintén sétálnak. Egy páciens így mesélte el:

„A műtétem után a kórházból hazatérve mindennap sétáltam, mert biztos voltam benne, hogy ettől megerősödöm. Jó érzés volt, de hetek múlva is úgy éreztem, mintha a lábam bármelyik pillanatban kicsúszhatna alólam, nem éreztem a járásomat stabilnak, biztosnak.”

Ez a tapasztalat nem egyedi. A séta általános kondíciót ad, de nem tud célzottan erősíteni, és nem tanítja újra a helyes mozgást, ami egy műtét vagy sérülés után igen fontos lenne.

A séta korlátai – mi marad ki belőle?

A séta nem erősíti meg a legyengült izmokat, és nem állítja helyre a sérült terület stabilitását.
Egy térdműtét után például a combfeszítő izom erősítése nélkül a térd nem lesz elég stabil. Egy csípőprotézisnél pedig a medencestabilitás visszaépítése nélkül fennáll a kimozdulás veszélye.

Kutatások is alátámasztják, hogy a műtét utáni, célzott gyógytornán részt vevő páciensek 30–40%-kal gyorsabban nyerik vissza a mozgásképességüket, mint azok, akik csak általános mozgásformákkal (séta, úszás stb.) próbálkoznak.

A gyógytorna célzottan fejleszti az izomerőt és a stabilitást

A gyógytorna lényege, hogy a gyakorlatokat szakember állítja össze a páciens állapota, műtét típusa és erőnléte alapján. A gyógytorna mindig azt erősíti, ami gyenge, ami bizonytalan, de sok esetben több gyakorlatra van szükség a megfelelő fejlődésre.

„Amikor a gyógytornászom először megmutatta a gyakorlatokat, nem hittem, hogy ezek a kis mozdulatok számítanak. De ő mindig ott volt, bíztatott, korrigált, és közben megértettem: nem a sétától lesz újra biztonságos a járásom, hanem attól, hogy a lábam megerősödik és megtanul stabilan tartani.”

A páciensek jelentős különbséget éreznek a gyógytorna előtti és utáni stabilitásuk is izomerejük között, nő a magabiztosságuk és tudják, hogy már egyedül is el fognak boldogulni elesés kockázata nélkül.

Séta és gyógytorna – együtt az igazi

Nem arról van szó, hogy a séta haszontalan lenne. Sőt! A séta remek kiegészítője a rehabilitációnak: javítja a keringést, segít a közérzetben, visszaadja a mindennapi aktivitás élményét és boldogsághormonokat is termel. De a gyógytorna az, ami célzottan gyógyít, fejleszt és stabilizál.

A kettő együtt adja a legjobb eredményt: a séta kitartást épít, a gyógytorna pedig visszaadja a stabilitást és a biztonságérzetet.

Összegzés – A gyógyulás kulcsa a célzott mozgás

A rehabilitáció sikere nem azon múlik, hogy mennyit mozgunk, hanem azon, hogy mit és hogyan. A séta hasznos, de önmagában kevés: nem erősít, nem állítja helyre a mozgásmintákat, és nem előzi meg a szövődményeket vagy az esetleges további sérüléseket.

A személyre szabott gyógytorna az, ami újra erőt, stabilitást és biztonságot ad. És ami talán a legfontosabb: visszaadja a hitet abban, hogy a felépülés, megerősödés valóban lehetséges.

Ha Ön is szeretne a sétán túl tartós eredményeket elérni, válasszon szakszerű, személyre szabott gyógytornát – mert a teljes értékű felépüléshez ez a valódi kulcs.

Időpontfoglaláshoz kattintson a képre.

Csípő- és térdprotézis műtét után így segít a gyógytorna lépésről lépésre

Szerző: Pásztor Edina | 2025. jún. 3. | Gyógytorna, Ízület, Ízületi fájdalom, Reumatológia, Reumatológiai megbetegedések

Minden, amit tudnod kell a felépülés folyamatáról

Valóban ennyire meghatározó a gyógytorna a protézisműtét után? A felépülés központi eleme

Mozgásszervi műtéten átesni mindig komoly fizikai és mentális kihívást jelent – különösen, ha csípő- vagy térdprotézis beültetéséről van szó. Gyakran már a beavatkozás előtt megfogalmazódik a kérdés a páciensekben: „Hogyan leszek újra önálló a mozgásban?” A válasz egyik legfontosabb tényezője a gyógytorna, amely nemcsak hasznos, hanem nélkülözhetetlen része a teljes gyógyulásnak.

Ebben a cikkben reumatológusként és gyakorlott gyógytornászként szeretnénk bemutatni, hogy milyen szerepet játszik a mozgásterápia a protézisműtét utáni rehabilitációban és miért érdemes ezt a folyamatot tudatosan, szakember segítségével végezni.

A műtét csak az első lépés – a felépülés most kezdődik

Sokan gondolják úgy, hogy a protézis beültetése lezárja a mozgásszervi problémák szakaszát. A valóság azonban az, hogy a műtét után kezdődik az a folyamat, amely során a test új mozgásmintákat alakít ki, az izmok visszanyerik erejüket, az ízület körüli szövetek pedig regenerálódnak.

A gyógytorna nem kiegészítés, hanem a műtét eredményességének és tartósságának egyik alappillére. A rehabilitáció során alkalmazott mozgásterápia segíti a protézis beépülését a mozgásrendszerbe, hozzájárul a fájdalom csökkentéséhez, az önálló életvitel visszaszerzéséhez és a fizikai aktivitás újrakezdéséhez.

Miért kulcsfontosságú a gyógytorna?

A műtét utáni mozgásterápia célja, hogy elősegítse a mielőbbi mozgásképesség helyreállítását, megelőzze a szövődményeket, és hosszú távon biztosítsa a protézis funkcionális működését.

A legfőbb célok:

Ízületi mozgástartomány fokozatos visszanyerése
Izomerő, stabilitás és egyensúly fejlesztése
Letapadások, hegek mobilizálása
Új mozgásminták biztonságos beépítése
Járáskép, segédeszköz-használat elsajátítása

A rendszeres torna nemcsak fizikailag fejleszt, hanem pszichésen is támogatja a pácienst: segít visszaszerezni az önállóság érzését és erősíti a test feletti kontrollt.

Különbségek csípő- és térdprotézis műtétek utáni rehabilitációban

Bár mindkét típusú beavatkozás után elengedhetetlen a gyógytorna, a rehabilitáció menete és fókuszpontjai eltérnek.

Csípőprotézis után:

A járás tanítása és a testsúlyterhelés újratanítása kiemelt szerepet kap.
A medencestabilitás helyreállítása, az egyensúlyérzék fejlesztése elsődleges cél.
Az ülésből felállás, lépcsőzés és az esésmegelőzés gyakorlása hangsúlyos.

Térdprotézis után:

A térd teljes nyújtása és hajlítása visszanyerése a rehabilitáció alapja.
A quadriceps izom (combfeszítő) visszaerősítése kiemelt jelentőségű.
A heg és környező szövetek mobilizálása nélkülözhetetlen a mozgástartomány megőrzéséhez.

Tévutak a gyógyulásban – amit érdemes elkerülni

„Magától is helyrejön a lábam.” A mozgásszegény állapot az izmok gyengüléséhez, az ízület körüli szövetek letapadásához és a mozgástartomány beszűküléséhez vezethet. A megfelelő terhelés és gyakorlás nélkül a regeneráció lelassul vagy hiányos marad.

„A kórházi gyógytorna elég lesz.” A kórházi kezelés valóban fontos indulás, de jellemzően rövid ideig tart, és általános gyakorlatokra korlátozódik. Az egyéni állapotra szabott otthoni vagy rendelői gyógytorna elengedhetetlen a teljes értékű rehabilitációhoz.

„Majd én otthon megcsinálom a gyakorlatokat.” Motiváló hozzáállás, de szakértői irányítás nélkül könnyen előfordulhat, hogy a gyakorlatok helytelenül valósulnak meg – ez késlelteti a gyógyulást, sőt, új problémákhoz is vezethet.

Rehabilitáció szakaszai és időtartama – mire számíthatunk?

A gyógytorna időtartama és intenzitása mindig egyéni, de általánosságban elmondható, hogy:

Az első 6 hét a fájdalomcsillapításról, a biztonságos mozgás újratanulásáról és a duzzanat csökkentéséről szól.
A 6–12. hét során a funkcionális mozgások (járás, felállás, lépcsőzés) tökéletesítése, izomerő fejlesztése a cél.
3 hónaptól 6 hónapig már összetettebb mozgásformák, terheléses gyakorlatok, sporthoz való visszatérés is szóba jöhet.

A cél, hogy fokozatosan, de hatékonyan térjen vissza a páciens a mindennapi aktivitáshoz, munkához, szabadidős tevékenységekhez.

Mentális tényezők a gyógyulás során

A műtét utáni időszakban sok páciens küzd bizonytalansággal, félelemmel vagy motivációhiánnyal. A rendszeres gyógytorna struktúrát, biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt ebben a nehezebb időszakban.

A mozgás:

serkenti az endorfintermelést,
javítja az alvásminőséget,
csökkenti a szorongást és a hangulati ingadozásokat,
erősíti a kontrollérzetet és önbizalmat.

A páciens nemcsak testileg, hanem lelkileg is épül, amikor aktívan részt vesz saját felépülésében.

A gyógytornász mint partner – a személyre szabott haladás kulcsa

Egy jól képzett gyógytornász nemcsak gyakorlatokat diktál, hanem komplex szemlélettel követi a pácienst:

figyeli az állapotváltozásokat,
korrigálja a mozdulatokat,
módosítja a gyakorlatokat a fejlődés ütemében,
visszajelzést ad, biztat, célokat tűz ki,
tanácsokat ad az életmódra, napi aktivitásra vonatkozóan is.

Ez az egyéni figyelem és a közös munka hosszú távon a páciens egészségmagatartását is pozitívan befolyásolhatja.

Pácienseink tapasztalatai – így élték meg ők a gyógytornát

„A térdprotézis műtét után teljesen el voltam bizonytalanodva, nem tudtam, mikor állhatok újra talpra. A gyógytornászom nemcsak a gyakorlatokat mutatta meg, hanem végig fogta a kezem. Három hónap után már fájdalom nélkül tudtam újra sétálni a parkban.” – Erzsébet, 69 éves

„Csípőprotézist kaptam, és eleinte nagyon féltem a mozgástól. A gyógytorna fokozatosan visszaadta az önbizalmamat. Ma már újra lépcsőzöm, bevásárolok és nem érzem magam kiszolgáltatottnak.” – Péter, 73 éves

„Kórházi kezelés után azt hittem, elég lesz az otthoni torna. Néhány hét után be kellett látnom, hogy egyedül nem haladok. A gyógytornászom segítségével viszont visszatért az erőm és a mozgásom is.” – Mária, 64 éves

„A műtét utáni gyógytorna számomra nemcsak fizikai, hanem lelki támogatás is volt. Minden egyes kis sikerélmény erőt adott, hogy tovább menjek.” – István, 70 éves

Összegzés – a gyógyulás közös munka

Egy protézis műtét után nem az a cél, hogy a páciens „csak túl legyen rajta”, hanem hogy valóban visszanyerje a mozgás szabadságát és életminőségét. Ehhez azonban nem elég a sikeres műtét: elengedhetetlen a tudatos, szakértő által vezetett gyógytorna.

A tapasztalat azt mutatja, hogy akik beépítik a rendszeres mozgásterápiát a felépülésükbe, nemcsak gyorsabban, de teljesebben is regenerálódnak – kevesebb fájdalommal, több önállósággal és nagyobb önbizalommal.

A gyógytorna tehát nem „egy lehetőség a sok közül”, hanem az egyik legmeghatározóbb lépés a gyógyulásban.

Ha Ön is szakszerű, megbízható gyógytornászi segítséget keres, forduljon bizalommal a Gyógytorna Szolgálat gyógytornászaihoz.

Időpontfoglaláshoz kattintson a képre.

Amikor a térdszalag nem bírja tovább: Mi lehet az oka és mi a megoldás?

Szerző: imre.polyak | 2021. szept. 29. | Reumatológia

LCA: Az elülső keresztszalag szakadása

Napjainkban az elülső keresztszalag (LCA) szakadása az egyik leggyakoribb térdsérülés, melynek számtalan oka lehet. A sérülések több, mint felét sportolás közben szenvedik el a betegek, de nem ritkán a mindennapi élet során is kialakulhat.

A sérüléseknél a bemelegítés hiánya, a hirtelen irányváltoztató mozgás, valamint a testi kontaktus áll a háttérben. Az elülső keresztszalag szakadása, azért is problémás, mert általában más térdízületi sérülést is von maga után, ami a legtöbb esetben a belső gyűrűporc (medialis meniscus) szakadása.

Előfordulhat azonban társsérülésként az oldalszalag szakadása is, illetve érintett lehet az ízületi porcfelszín, ami már egy igen komplex sérülés. Ezen deficiteket a legtöbb esetben műtéti eljárással hozzák helyre, ami számtalan következménnyel járhat, mint például az ízületi helyzetérzékelés romlása, az izmok erejének csökkenése, az ízület instabilitása, valamint a mozgásterjedelem szűkülése.

Ezen funkciók helyreállításában rendkívül fontos szerepe van a megfelelően felépített rehabilitációnak, illetve a különböző speciális kezeléseknek. A legtöbb esetben az elülső keresztszalag és a medialis meniscus együttes sérülése a térd propriocepciójának, azaz az ízületi helyzetérzékelésének a romlásához vezet.

Amennyiben konzervatív terápiában részesül a beteg, a legfontosabb, hogy megfelelő izomerővel rendelkezzen, amivel kompenzálni lehet a sérült szalagot. Ritka, hogy az elülső keresztszalag teljes szakadása esetén a konzervatív terápiát részesítik előnyben.

Szalagszakadás következtében számos más struktúra is sérülhet, ezáltal súlyosbítva az alapsérülést.

A kulcs: Megfelelő rehabilitáció

Amennyiben szalagpótlásra kerül sor, utána rendkívül fontos a megfelelő rehabilitáció, hiszen a szalag pótlásával nem oldódik meg teljesen a probléma, kemény rehabilitációs munka következik, ami a lentiek szerint épül fel.

Maximális védelmi fázis

Az első néhány hétben egy egyszerű gyakorlatsort kell végrehajtania a betegnek, amivel az elsődleges cél a mozgástartomány növelése, illetve minimális izomerősítés. Ezt az időszakot gyógytornász szempontból maximális védelmi fázisnak nevezzük, mely általában 6 hétig tart.

Gyógytorna az Ön otthonában

Gyógytorna szolgálatunk egyik fő profilja a fent említett térdsérülés és egyéb mozgásszervi kórképek minél előbbi rehabilitációja, hogy minél kevesebb maradványtünettel kelljen együtt élnie a páciensnek. Térdsérülés esetén az a legfontosabb, hogy a gyógytorna mielőbb elkezdődjön, hisz ez az ízület komplexitásából kifolyólag rosszul reagál, ha egy műtét keretein belül megbontják a struktúráját.

Az elmúlt időszakban új műtéti technikát helyeznek előtérbe az orvosok, melynek következtében akár 8-10 hétre, teljesen nyújtott helyzetben tartják a térdízületet, brace segítségével. Ilyen hosszú nyújtott helyzetben való rögzítés után, akár néhány fokos hajlítás is nagyon nehéz és fájdalmas, ez a gyógytornászok munkáját is nagymértékben megnehezíti.

Az első lépéseknél, amikor még minden beteg fél újra behajlítni, használni, terhelni a műtött végtagot, nagyon jól jön a szakszerű segítség, hisz a térdízület rehabilitációja során lélektani határok átlépésére is szükség van. Legyen szó fiatal vagy idősebb korú páciensről egy rögzített, merev, frissen műtött térddel nehéz megközelíteni a mozgásszervi rendelőket akár autóval, akár tömegközlekedéssel.

A lépcső és a segédeszköz használat sokszor nem pontos a fájdalom és egyéb tényezők miatt, így sokszor többet ártanak, mint használnak. Ilyen esetben is nagyszerű lehetőséget nyújt gyógytorna szolgálatunk szakmai csapata, akik a rehabilitáció legelső napjától egészen a sport rehabilitációig tudják kísérni a felépülést. Szakmai ötletekkel, életmódbeli tanácsokkal látják el minden esetben a betegeket, akik így sokat tehetnek azért, hogy fájdalommentesen és a lehető leghamarabb térjenek vissza a sérülés előtti életmódjukhoz.

Sajnos rengeteg ellenpéldát latunk, amikor valaki csupán 12-15 hét után kezdi meg a rehabilitációt, ilyen esetben a térdet stabilizáló izmok rendkívül gyengék, a hajlítás szinte egyáltalán nem kivitelezhető, elakadás érzés lép fel és a rehabilitáció sokkal nehezebb és több időt is vesz igénybe. Nem ritka, hogy hónapok alatt sem sikerül elérni a 90-100 fokos térdhajlítást sem, így végső esetben nem marad más, mint az orvos által kivitelezett altatásban való térdbemozgatás. A komplikációk elkerülése érdekében kezdje meg Ön is a szakszerű gyógytornát az otthonában hetente többször, hogy ne kelljen megküzdenie a fent említett problémákkal.

Izomzat felkészítése és erősítése

A későbbiekben nagy hangsúlyt kell fektetni az izomerősítésre, hogy a térd körüli izmok visszanyerjék a sérülés előtti állapotukat, ezzel segítve a pótolt szalag funkcióját. A legfontosabb a négyfejű combizom (musculus quadriceps) megerősítése, mely a térd fő stabilizátora és gyengülése esetén megbomlik az ízületi egyensúly.

Elsősorban a vastus medialis izom az, ami biomechanikailag a legnagyobb jelentőségű a rehabilitáció során. A megfelelő vastus medialis izomerő hiányában a térd nyújtása nem teljes, elmarad az extensiós véghelyzet. Ezen kívül fontos szerepet kapnak a rehabilitáció során az ischiocruralis izmok, a m. triceps surae és a m. sartorius.

Amennyiben komplex sérülés helyett csak a LCA szakadásáról van szó, könnyebb és gyorsabb a rehabilitáció. Abban az esetben, ha bármilyen társsérülésről beszélünk, hosszabb és specifikusabb rehabilitációra is szükség lehet.

Fontos, hogy a gyógytornász, akivel együtt dolgozunk, pontosan tudja, hogy melyik védelmi fázisban mit szabad és főként mit nem! A gyakorlatok felépítése főleg a műtéti technikától, a tiltott mozgásoktól, a fájdalomtól, illetve a beteg állapotától függ.

Elülső keresztszalag szakadás után 6 hónappal a beteg visszatérhet sportolni, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő sportspecifikus gyógytorna, ami lassan és fokozatosan visszaszoktatja az ízületet a beteg sérülés előtti aktivitási szintjére, ezzel minimalizálva az újrasérülés kockázatát. Nagyon fontos kiemelni, hogy a fájdalom hiánya nem jelenti a teljes gyógyulást, így ajánlott az operáció után legalább fél évig gyógytornára járni, hogy megelőzzük az újabb sérüléseket, hogy a pótolt szalag megfelelően el tudja látni a funkcióját.

Későn megkezdett gyógytorna eredményeként jelentkező mozgásbeszűkülés

Foglaljon időpontot most!

Időpontfoglalás